Vlagyimir Putyin jöhet ki győztesen Izrael és Irán konfliktusából, de Donald Trump könnyen keresztbe tehet

Jelentősen, 13 százalékkal emelkedett a kőolaj világpiaci ára azt követően, hogy pénteken Izrael megtámadta Iránt. Az elemzők most attól tartanak, Irán az egyik legfontosabb kereskedelmi útvonal lezárásával válaszol az izraeli bombázásokra és az eszkaláció hosszabb távon tartósan magas olajárakhoz vezet. A kőolaj hordónkénti ára a hirtelen emelkedés után ugyan stabilizálódott, de a piacok továbbra is borúlátók.

Irán már többször is fenyegetőzött a hajózási szempontból stratégiai Hormuzi-szoros lezárásával, amely a Perzsa-öbölt köti össze az Ománi-öböllel. a JP Mogen, az ING és más globális elemzőcégek szerint ha ez megtörténik, akkor 

A tartósan magas olajár mind Európában, mind Amerikában komoly sokkot okozna a gazdaságnak, elsősorban az infláció újbóli elszabadulásától tartanak az elemzők, valamint a Fed és az Európai Központi Bank kamatcsökkentésének további késlekedésétől.

Szintén aggodalomra adna okot egy brutális olajáremelkedés az orosz-ukrán konfliktus szempontjából. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Intézet igazgatója, szakértője arra hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében, hogy a magasabb olajárakból Oroszország jelentős pluszbevételre tehet szert, mivel a földgáz-és kőolajértékesítés adja Moszkva bevételeinek 30-50 százalékát. A háborús kiadások ugyanakkor a kiadási oldalt 40 százalékkal terhelik meg, vagyis ezzel a bevétellel tovább tudná fokozni a nyomást Ukrajnán Vlagyimir Putyin. A drágább kőolaj ráadásul javítaná az orosz külkereskedelmi egyenleget és többletforrást jelentene a szociális kiadások emeléséhez.

Ukrajna nem csak azért lenne az olajárak megugrásának a vesztese, mert Moszkva több bevételhez jut, hanem azért is, mert a Nyugat kiadásait is jelentősen növelné a 100 dollár feletti kőolajár. Ezáltal kevesebb támogatás jutna Kijevnek.

Oroszország ugyanakkor Irán megtámadásával nehéz helyzetbe került, mivel Moszkva és Teherán szövetségesek, ráadásul Irán jelentős támogatást nyújtott Putyinnak az ukrajnai háborúban, elsősorban az Ukrajnában rendszeresen bevetett öngyilkos drónok szállításával. Irán ezért elvileg Moszkvától várhatna segítséget Izraellel szemben, ugyanakkor az elemzők arra is rámutattak, hogy az orosz kapacitások jelentős része le van kötve Ukrajnában. 

Vlagyimir Putyin azt sem teheti meg, hogy nem nyújt segítséget egyik legfőbb szövetségesének, mivel ebben az esetben rövid idő alatt ez a sokadik alkalom lenne, hogy Oroszország magára hagyja szövetségesét, ezt láthattuk például Szíria esetében is. Ez pedig komoly presztízsvesztést jelentene Oroszország számára. Iránnak szintén fontos partnere Kína, ugyanakkor az együttműködés nagyrészt az energiaszektort érinti, így Kína esetleges beavatkozása kevésbé valószínű.

A Brent hordónként 70-71 dollárba került szombaton, amely nem sokkal magasabb, mint a konfliktust megelőző 66-68 dolláros szint. Irán egyébként a világ kilencedik legnagyobb olajtermelő országa, ugyanakkor a globális termelésnek mindössze három százalékát adja, noha készletei messze jelentősebb szereplővé tehetnék Teheránt. Az alacsony globális értékesítés okai elsősorban a nyugati és néhány ázsiai ország által fenntartott szankciók, valamint a nagy olajvállalatok félelme a másodlagos szankcióktól. Az Amerika és az ENSZ által bevezetett büntetőintézkedések oka pedig az iráni atomprogram volt, amelyre hivatkozva most Izrael közvetlenül támadja a perzsa államot.

Nyitókép: MATAN GOLAN / Middle East Images / Middle East Images via AFP